fbpx

Rácsos tartó szerkezet méretezése

A rácsos tartók globális (rúdszerkezeti szintű) méretezése nem igényel különleges elméleti ismeretet: rendszerint a hajlítónyomatékok és a nyíróerők elhanyagolásával a rácsos tartók rudjait nyomott és/vagy húzott rúdként méretezzük. A nyomott rudak méretezését manapság modell alapú számítógépes eljárással hajtjuk végre. Ennek részleteit lásd a Nyomott rúd méretezése kihajlás ellen című tudásbázis anyagban. Itt csak a nyomott rudak kihajlási hosszának meghatározását mutatjuk be.

A nyomott rúd méretezésénél a legfontosabb paraméter a rúdkarcsúság:

$$\frac{}{\lambda}=\sqrt\frac{Af_y}{N_{cr}}$$

ahol

$$N_{cr}=\frac{\pi^2El}{(kL)^2}$$

ahol a k kihajlási hosszt (befogási tényezőt) az EN1993-1-1 szabvány, a kézi számítások megkönnyítése érdekében, az alábbiak szerint javasolja felvenni:

Nyomott rúd típusaKihajlás irányak
övrúd– tartó síkjában
– tartó síkjára merőlegesen
0.9
0.9
rácsrúd– tartó síkjában
– tartó síkjára merőlegesen
0.9
1.0

A modell alapú számítógépes eljárásokon alapuló szoftverek (pl. a Consteel szoftver) a fenti konzervatív szabály helyett az Ncr rugalmas kritikus erőt közvetlenül végeselemes numerikus módszerrel, a teljes rácsos tartó viselkedésének figyelembe vételével, határozzák meg. Az alábbi példával a szabvány által javasolt kézi méretezési eljárás és a modern, modell alapú numerikus eljárás eredményének viszonyát kívánjuk szemléltetni.

Fig. 1  Structural model and design load combination of the examined lattice girder
(ConSteel software)
1. ábra: A vizsgált rácsos tartó szerkezeti modellje és tervezési teherkombinációja
(Consteel szoftver)

Eljárások összehasonlítása

A számítás lépései a következők:

Rugalmas stabilitási analízis

A rugalmas modell stabilitási analízise megmutatja, hogy a rácsos szerkezet mértékadó stabilitásvesztési módját és az ahhoz tartozó αcr rugalmas kritikus teherszorzót (2. ábra).

Fig. 2 Buckling mode and critical load factor given by numerical analysis
2. ábra: Rácsos tartó stabilitásvesztési módja és kritikus teherszorzója

Láthatjuk, hogy a terhelés hatására a tökéletesen rugalmas modell felső öve oldalsó irányban kihajlást szenved. A teher, amely hatására a rugalmas kihajlás bekövetkezik, a kritikus teher, amelynek értékét a tervezési teher és az αcr=5.99 kritikus teherszorzó szorzata adja meg.

gate

A nyomott rúd méretezésének fejlődése

A rudakból épített acélszerkezetek (pl. rácsos tartók) egyik jellegzetes alkotó eleme a nyomott rúd.  Nyomott rúdról akkor beszélünk, ha a rendszerint egyenes tengelyű szerkezeti elem központos P nyomóerővel terhelt (1. ábra).

Fig. 1 Compressed bar model
1. ábra: Nyomott rúd modell

A 2. ábra a nyomott rúd méretezésének fejlődését illusztrálja.  Kezdetben (a régi időkben) az építőmesterek az évszázadok során felhalmozódott tapasztalati ismeretek alapján, amelyek mesterről tanítványra szálltak, állapították meg a különböző anyagú és méretű nyomott oszlopok teherbírását. Jelentős változást a klasszikus matematikai differenciálanalízis mérnöki alkalmazása hozott. Euler (1707-1783) svájci matematikus és fizikus megoldotta a nyomott rugalmas vonal kihajlásának problémáját, amely megoldás alkalmazható volt a rugalmas nyomott rúd megoldására (Euler erő). A mérnökök a következő évszázadokban felismerték, hogy az Euler erő csak bizonyos esetekben (elsősorban nagy karcsúságoknál) ad elfogadható közelítést a nyomott rúd valós teherbírására. Számos, az Euler képletnél fejlettebb megoldás született a nyomott rúd teherbírására, de jelentős változást csak a II. világháborút követő hatalmas szerkezetépítési konjunktúra hozott. A világ minden számottevő szerkezeti laboratóriumában sorra végezték a nyomott rúd kísérleteket, majd az eredményekből összeállítottak egy több mint kétezer kísérletből álló adatbázist. A nyomott rúd teherbírását az adatbázis alapján, a matematikai statisztika módszerével meghatározott képlettel adták meg.

Ez a módszertan a mai napig meghatározó: „a nyomott rúd méretezése az acélszerkezeti szakma politikai kérdése lett…”. Ezért a nyomott rúd méretezési elvének megértése a szerkezet-építőmérnök számára alapvető fontosságú.

Az ábra jobb oldala a jövőre is tartalmaz utalást. A tudományos kutatás szintjén már jelen, hogy a valós nyomott rúd teherbírását matematikai-mechanikai szimulációval is meg lehet határozni. Sőt, a közeljövőben minden eddigi ismeretet meghaladó adatbázisok hozhatók létre a szuperszámítógépek bevetésével. Egy ilyen gigantikus adatbázis alapján a mesterséges intelligencia felülírhatja az eddigi mérnöki tudást és módszertant, legalábbis elvben. A valóság viszont az, hogy a szerkezet-éptőmérnökség nem tartozik a húzóágazatok közé (mint például a hadipar vagy az autóipar), ezért ez az új méretezéselméleti váltás még egy jó ideig bizonyosan várat magára.

Fig. 2  Developing of the column design methodology
2. ábra: A nyomott rúd méretezésének fejlődése

A továbbiakban a ma acélszerkezeti mérnöksége számra kiemelten fontos Euler erőt és a kísérleti alapú szabványos méretezési formulát tárgyaljuk részletesen.

Az ideális nyomott rúd teherbírása: az Euler erő

Tételezzük fel, hogy az alábbi ábrán látható csuklósan megtámasztott nyomott rúd rendelkezik az alábbi tulajdonságokkal:

A fenti feltételekkel végezzük el a nyomott rúd kísérletet a Consteel szoftver segítségével: futtassuk a lineáris kihajlási analízis (Linear Buckling Analysis, LBA) számítást. Az eredményt a 3. ábra szemlélteti.

gate

The latest version, Consteel 17 is officially out! In 2023, our main focus for Consteel development is improving usability. New features prioritize efficient model manipulation, easy modification, and clear information presentation across Consteel, Descript, and our cloud-based platform, Steelspace. In this comprehensive video, we walk you through a step-by-step workflow guide, demonstrating how to leverage Consteel 17 to its full potential.

If you would like to delve deeper into the new features, check out our detailed blog post for an in-depth exploration of Consteel 17’s capabilities.

A Consteelben a 3. és 4. osztályú szelvények keresztmetszeti interakciós ellenállása az EN 1993-1-1 6.2 képlet módosított változatával kerül kiszámításra, az öblösödés és a komponens ellenállások előjelhelyes figyelembevételével. Lássuk, hogyan…

GATE

Did you know that you could use Consteel to design web-tapered members?

Download the example model and try it!

Download model

If you haven’t tried Consteel yet, request a trial for free!

Try Consteel for free
Web_tapered_members
Web_tapered_members
Web_tapered_frame
Web_tapered_members_analysis
Web_tapered_members_analysis_section
Web_tapered_members_analysis_global_stability_resistance

Did you know that you could use Consteel to determine automatically the second order moment effects for slender reinforced concrete columns?

Download the example model and try it!

Download model

If you haven’t tried Consteel yet, request a trial for free!

Try Consteel for free

Did you know that you could use Consteel to perform local and distortional buckling checks for cold-formed members?

Download the example model and try it!

Download model

If you haven’t tried Consteel yet, request a trial for free!

Try Consteel for free

Bevezetés

A vasbeton oszlopok az építőipar alapvető szerkezeti elemei. Előfordulnak például keretvázas épületekben, csarnokokban, családi házakban, de hidaknál is. Alkalmazzák mind monolit, mind előregyártott változatban is.

A tervező célja biztonságos és gazdaságos szerkezetek tervezése. A technológia fejlődésével építőanyagaink is változnak, egyre jobb minőségű betonokat lehet előállítani kedvező költségek mellett. Ennek következtében előnyössé válhat kisebb keresztmetszetű oszlopok alkalmazása.

Ahogy az oszlopok karcsúbbak lesznek, előtérbe kerülnek a stabilitási kérdések és a másodrendű igénybevételek számítása. A ConSteel végeselemes program acélszerkezetekre van specializálódva, ebből kifolyólag pedig gyors és jól automatizált megoldásai vannak stabilitási problémákra.

Kihasználva a szoftverben meglévő lehetőségeket, a ConSteel szoftver 16-os verziójában elérhetővé vált a vasbeton oszlopok tervezésére egy újfajta, ConSteel által továbbfejlesztett módszer alkalmazása. Ez az Eurocode 5.8.8 [1] -ben leírt Névleges görbület módszeren alapszik.

A Névleges görbület módszere alkalmazásához sok információt kell megadni, különféle anyagi-és geometriai paramétereket. A dokumentum célja bemutatni, hogy a ConSteel 16-ban kiterjesztett Névleges görbület módszer választ ad az összes tervezés közben felmerülő kérdésre, és mentes az eredeti módszer több hiányosságától is.

Az Eurocode 2 áttekintése – vasbeton oszlopok tervezése

Ebben a fejezetben az Eurocode 2, Névleges görbület módszerén alapuló vasbeton oszlopok tervezését mutatjuk be nagyvonalakban, összpontosítva a hangsúlyosabb részekre.

Anyagi paraméterek

Parciális biztonsági tényezők:

A beton anyagi tulajdonságaival az Eurocode 1992-1-1 3.1. fejezete foglalkozik.

Rugalmassági modulus:

Kúszás

A kúszási tényező számításáról az EN 1992-1-1 3.1.4 fejezet beszél. Itt különböző tényezők segítségével meg lehet határozni a kúszási tényező végértékét, betonszilárdság függvényében, diagramok segítségével. Az értékek meghatározhatóak az EN 1992-1-1 B Melléklete szerint is. A két számítás közel azonos eredményhez vezet.

Imperfekciók

Az imperfekciók figyelembevételét az Eurocode 1992-1-1 5.2-es fejezete taglalja. Az imperfekciók figyelembevételét alapvetően két részre bontja. Az egyik a globális ferdeség, ez látható a 1. ábra b) részén. A másik rész amikor a hálózati pontok nem mozdulnak el, de közte az elemek görbültek. Ez a kezdeti görbület (vagy más néven alakhiba), a 1. ábra c) része szemlélteti.

calculation of an imperfect structure according to Eurocode
1. ábra: Imperfekt szerkezet számítása Eurocode szerint: a) imperfekt keret, b) globális ferdeség helyettesítő vízszintes terhekkel, c) eredeti hálózati pontjukban görbült elemek [5]

Ferdeség

A ferdeségből származó imperfekció hatását figyelembe lehet venni fiktív keresztirányú erők számításával. Ehhez az alkalmazott ferdeség értékét a következőképpen kell számolni:

Ezek után az 2. ábrán látható módon az  normálerőkből merevítetlen estben a fiktív keresztirányú erők számolhatóak: 𝐻i = θi𝑁 módon..

Merevített esetben, például egy csuklós-csuklós oszlopnál a 𝐻i  erőt nem a rúd tetőpontjába, hanem a rúd középpontjába kell definiálni, és nagysága: 𝐻i = 2θi𝑁.

Isolated member with eccentric axial force or lateral force. Unbraced (left) and braced (right) - EN 1992-1-1 Figure 5.1(a) [1]
2. ábra: Külpontos normálerővel vagy keresztirányú erővel terhelt elkülönített elemek. Merevített eset (balra) és merevítetlen eset (jobbra) – EN 1992-1-1 5.1. ábra a) [1].

Másodrendű hatások

Az EN 1992-1-1 szabvány 5.8.8 fejezetében bemutatott módszer alapértelmezés szerint elkülönített, állandó keresztmetszetű és konstans normálerővel terhelt oszlopokra alkalmazható.

A méretezési módszer az oszlop másodrendű hatások következtében legnagyobb görbületet szenvedő pontjában egy maximálisan elképzelhető határgörbület segítségével meghatározott maximális másodrendű nyomatékot (𝑀2) eredményez, aminek a hossz menti lefutását közvetlenül nem határozza meg. A biztonság és egyszerűség szempontjából szokás ezt a nyomatékot egyenletesen feltételezni a hossz mentén, de a szabvány megengedi a szinuszos vagy a parabola-szerű lefutást is.

Görbületeloszlásra vonatkozó reális feltételezések esetén az Eurocode megengedi a módszer használatát teljes szerkezetek esetén is (EN 1992-1-1 5.8.5 (3)), azonban ez kézi módszerek esetén általában nem lehetséges, az egyes elemek közötti interakciók miatt.

A módszer használatához elengedhetetlen a kihajlási hossz megadása, a másodrendű nyomaték nagysága függ tőle. Ehhez a szabvány megengedi a rugalmas elmélet során alkalmazott tényezők használatát (konzol esetén 𝑙0 = 2𝐻, alul befogott – felül megtámasztott esetben 𝑙0 = 0.7𝐻, stb.).

A hajlítónyomaték számítása:

𝑀Ed = 𝑀0Ed + 𝑀2

ahol

𝑀0Ed elsőrendű nyomaték, amely tartalmazza a méreteltérések (imperfekciók) hatását

𝑀2 névleges másodrendű nyomaték (tartalmazza mindennemű görbület hatását).

Görbületből származó másodrendű nyomaték számítása

A másodrendű nyomaték számításához először a névleges görbületet kell meghatározni:

1/𝑟 = 𝐾r𝐾φ1/𝑟0

ahol

1/𝑟0 = ε𝑦𝑑/0,45𝑑

A görbület ahhoz a ponthoz tartozik, amikor a beton eléri a határösszenyomódását ( ε𝑦𝑑 ) és a húzott betonacél éppen megfolyik, vagyis az úgynevezett „kiegyensúlyozott” eset.

Azt, hogy a teherbírási vonal melyik részén vagyunk a normálerőtől függő csökkentő tényező veszi figyelembe:

𝐾r = (𝑛u − 𝑛)/(𝑛u − 𝑛bal)

ahol

A kúszást figyelembe vevő csökkentő tényező:

𝐾φ = 1 + βφef ≥ 1

ahol

A másodrendű nyomaték

𝑀2=𝑁Ed𝑒2

ahol

másodrendű külpontosság, ahol c a görbületeloszlástól függő tényező. Állandó keresztmetszet esetén 𝑐=𝜋2 használható. Ez szinusz alakú görbületeloszlásnak felel meg. Állandó görbület esetén 𝑐=8 használható.

Méretezés

Teherbírási vonal

A teherbírási vonal értelmében a vasbeton oszlop nyomás-hajlítás interakciója során a tönkremenetel mindig akkor következik be, amikor a beton eléri az alakváltozási kapacitását (általában 𝜀cd = 0,35%).

Ebben a pillanatban attól függően hol vagyunk a teherbírási görbén, a másik oldali acélbetét:

teherbirasi_vonal_bemutatasa_kep_ACI_szabvanybol
3. ábra: Teherbírási vonal bemutatása (kép az ACI amerikai szabványból [4])

A továbbfejlesztés elméleti háttere

A méretezési eljárás a 2. fejezetben ismertetett szabványos eljárás kiterjesztése. A kihajlási hosszok kézi megadását automatizálja, illetve megadja a másodrendű igénybevételek lefutását.

A számítás alapját szolgáló görbületeloszlás kiinduló értékét a globális szerkezeten végzi és nem egy elkülönített oszlopon. A görbületeloszlást a teljes szerkezeten számolt rugalmas kihajlási alakokból kiindulva határozza meg (Lineáris kihajlásvizsgálat – LBA).

Ez egy reális görbület eloszlásnak tekinthető a szerkezetre nézve, mert a teljes szerkezetre számolunk kihajlási alakokat, így figyelembe vesszük a szerkezetei elemek kölcsönhatását is. Ezzel a módszer kiterjeszthető, az oszlop már nemcsak elkülönített elemként, hanem a teljes szerkezet egy részeként lesz vizsgálható az Eurocode értelmében (EN 1992-1-1 5.8.5 (3)).

A végső lépést, a másodrendű nyomatékok (𝑀2), meghatározását már elkülönített modellen végzi a szabvány szellemében, de ehhez a görbületi alaknak felhasználja a teljes modellen számított megfelelő kihajlási alaknak az adott oszlop mentén kapott értékeit.

A kihajlási alak maximum értékét a szabvány által előírt görbületre (1/𝑟) nagyítja, a többi értéket pedig ezzel arányosan változtatja.

A megfelelő sajátalak hozzárendelést egy Kihajlás-érzékenység vizsgálat nevű eljárás végzi. A nagyítást a sajátalak oszlop hossza mentén talált legnagyobb görbületi pontjában végzi el.

Ezzel a módszerrel elméletileg bármilyen szerkezeti elemre és a teljes szerkezetre képesek lennénk másodrendű nyomatékok számítására. Jelen fejlesztési fázisban azonban még csak vasbeton oszlopként definiált, egyenes tengelyű rúdelemeknél vesszük figyelembe.

Később, amennyiben igény mutatkozik rá, megfelelő tesztelés és verifikálás után, általános érvényűvé fejleszthető az eljárás. Ez igen hasznos funkció lehetne például vasbeton ívek, vagy nyomatékbíróan vasalt vasbeton keretállások esetén.

Kihajlás-érzékenység vizsgálat

A módszernél a legnagyobb nehézség, hogy egyes rúdelemeknek legyen mértékadó kihajlási alakja mindkét irányban (ha z a függőleges, akkor x és y irányban). A szerkezetnek a felhasználó által meghatározott számú sajátalakja kerül meghatározásra.

Minden egyes alakot, mint elmozdult alakot feltételezvén a szerkezet minden rúdeleme mentén kiszámoljuk rúdelemenként az összegzett deformációs energiát.

Az éppen vizsgált kihajlási hossz alapján számított legnagyobb deformációs energia értéket mutató elemhez 100% értéket rendelünk, a többi elemhez arányosított értéket. Az éppen vizsgált kihajlási alakot az annak megfelelő rúdelemhez rendelünk.

Mivel egy oszlop általánosságban a két merőleges irányban is kihajolhat, a vizsgálatot mindkét lokális irányban elvégezzük és egyetlen oszlophoz 2 sajátalakot rendelünk (irányonként 1-1).

Másodrendű nyomaték meghatározása

Az Eurocode szerint:

𝑀2 = 𝑁Ed𝑒2

ahol 𝑐 = π2

A ConSteel hasonlóképpen számol. A vasbeton oszlop minden végeseleméhez számolunk másodrendű nyomatékot. Ehhez három értéket használunk fel. Az első a végeselem pontban a normáligénybevétel (𝑁Ed). A második az Eurocode szerint meghatározott másodrendű külpontosság (𝑒2).

Ezek után a harmadik érték az adott végeselem pontban a kihajlási alak ordinátája, úgy, hogy a kihajlási alak maximumát egységnyire normáltuk. Ezzel a harmadik értékkel felszorozva az első kettőt kapjuk meg a vasbeton oszlop adott végeselem pontjában a másodrendű nyomatékot. Ez egy pontosított nyomatéki eloszlást eredményez.

Különbségek a szabványos eljáráshoz képest

Egyszerűsítés a hatékony kúszás számításánál:

φef = φ(∞,𝑡0)

konzervatív módon a hatékony kúszást egyenlővé tesszük a kúszási tényező végértékével, csökkentés nélkül. Ezzel elkerülve olyan hibákat, mint például, ha kváziállandó teherkombinációban nincs nyomaték, akkor a hatékony kúszási tényező értéke definíció szerint zérus.

Kúszási tényező értéke ConSteelben

A ConSteel-ben szereplő értékek a Vasbeton Szerkezetek Eurocode segédlet [6] 1. Táblázatából származnak.

Ez az EN 1992-1-1 3.1.4 fejezetét veszi alapul. Itt különböző tényezők segítségével meg lehet határozni a kúszási tényező végértékét, betonszilárdság függvényében, diagramok segítségével.

Karcsúság számítása kihajlás-vizsgálat alapján

Euler rúd kritikus ereje. A képletet átrendezve:

ahol

Nincs szükség a kihajlási hossz megadására, a karcsúság számítása automatizált.

Másodrendű nyomaték eloszlása kihajlási alak alapján

A másodrendű nyomaték eloszlása megegyezik a kihajlási alakéval, ezzel figyelembe véve az oszlopok közötti interakció is.

A módszer bemutatása konzolos példán keresztül

A modell létrehozásához szükséges információkat a Vasbeton oszlopok tervezése – Áttekintés című cikkünkben találod.

Vagy töltsd le a modellcsomagot a cikk végén található gombra kattintva és nyisd meg a „separate_circle_column_cantilever.csm” fájlt.

Elsőrendű analízis

first order analysis of a reinforced concrete column in Consteel
Vasbeton oszlop elsőrendű analízise Consteel 16-ban

Elmozdult alak: az értékek reálisnak tűnnek:

Ezután érdemes ellenőrizni az igénybevételeket

internal forces in first order analysis of a reinforced concrete column in Consteel
Vasbeton oszlop igénybevétele elsőrendű analízis esetén Consteel 16-ban – N

N

negatív előjel -> nyomás

Vy+Mz

internal-forces-Vy-in-first-order-analysis-of-a-reinforced-concrete-column-in-Consteel
Vasbeton oszlop igénybevétele elsőrendű analízis esetén Consteel 16-ban – Vy
internal forces - Mz in first order analysis of a reinforced concrete column in Consteel
Vasbeton oszlop igénybevétele elsőrendű analízis esetén Consteel 16-ban – Mz

Vz +My

internal forces - My in first order analysis of a reinforced concrete column in Consteel
Vasbeton oszlop igénybevétele elsőrendű analízis esetén Consteel 16-ban – My
internal forces - Vz in first order analysis of a reinforced concrete column in Consteel
Vasbeton oszlop igénybevétele elsőrendű analízis esetén Consteel 16-ban – Vz

Kihajlás számítás és Kihajlás érzékenység

buckling analysis of a reinforced concrete column in Consteel
Vasbeton oszlop kihajlás számítása Consteel 16-ban – x irányú kihajlási alak

A koordinátákból látható, hogy síkbeli kihajlási esetről van szó.

Egy oszlop esetén viszonylag könnyű ellenőrizni, hogy van-e mindkét irányban mértékadó sajátalak. Itt most csak egy darabot sikerült számolni, úgyhogy biztos nincs.

buckling sensitivity of a reinforced concrete column in Consteel
Vasbeton oszlop kihajlás érzékenység számítása Consteel 16-ban – első kihajlási alak az x irányban

Módosítani kell a kihajlásszámítás paramétereit. Érdemes növelni a releváns kihajlási sajátértékek felső határértékét, illetve a számolt kihajlási alakok számát.

Töltsd le a cikk végén található modellcsomagot és nyisd meg a módosított „separate_circle_column_cantilever_MoreBucklingShape.csm” modellfájlt.

Több kihajlási alakot számítva már van mindkét irányban.

buckling analysis of a reinforced concrete column in Consteel - y direction
Vasbeton oszlop kihajlás számítása Consteel 16-ban – y irányú kihajlási alak
buckling sensitivity of a reinforced concrete column in Consteel - y direction
Vasbeton oszlop kihajlás érzékenység számítása Consteel 16-ban – második kihajlási alaj az y irányban

Teherbírás számítás – EN 1992 szerinti feltétel

Most minden szimmetrikus.

GATE

Bevezető

Szabályok segítségével történő teherkombináció szűrés esetén a leggyakrabban használt kihasználtsági típus az Acél – mértékadó vizsgálat. Milyen eredményeket vesz figyelembe pontosan ez az opció és mit jelentenek a hozzá kapcsolódóan választható korlátok?

A teherkombinációk szűrésének négy módja van: határállapotok, teheresetek alapján, kézzel vagy szabályok alkalmazásával. A három másik módszerrel ellentétben a szabályok szerinti szűrés kizárólag számítási eredmények alapján lehetséges.

A teherkombinációk számának csökkentésének leghatékonyabb módja minden bizonnyal a kihasználtsági szabályok alkalmazása.

Kihasználtsági szabályok segítségével a teherkombinációkat az általuk okozott kihasználtságok alapján választjuk ki. A kihasználtságok a különböző tervezési vizsgálatokban elérhetők, mértékadó eredményekből és acél szelvények esetén az egyes vizsgálatokból is, úgy mint általános rugalmas szilárdsági ellenállás, tiszta igénybevételi ellenállások, interakció és globális stabilitás vizsgálat.

Kihasználtsági szabály dialóg a Consteel 16-ban

A mértékadó vizsgálat jelentése

A mértékadó vizsgálat nem mindig az a vizsgálat, amelyik a legnagyobb kihasználtságot adja, hanem az, amelyik a legnagyobb RELEVÁNS kihasználtságot. Tipikus példa erre, amikor a képlékeny interakciós képletek érvényesek, akkor ez lesz a mértékadó vizsgálat az általános rugalmassal szemben, jóllehet ez utóbbi magasabb kihasználtságokat ad.

Acél – Mértékadó vizsgálat

Az Acél – Mértékadó vizsgálat opció minden végeselem ponthoz tartalmazza a mértékadó vizsgálatból származó kihasználtságot minden kombinációban. Ez azt jelenti, hogy pontonként annyi kihasználtsági értékünk lesz, ahogy teherkombinációt kiszámoltunk.

Fontos megérteni a különbséget a Mértékadó eredmények maximuma és az Acél – Mértékadó vizsgálat opció között. A Mértékadó eredmények maximuma opció a mértékadó teherkombináció mértékadó vizsgálatból származó kihasználtságot tartalmazza minden pontban, mintegy burkolója az Acél – Mértékadó vizsgálat eredményeinek. Vagyis itt minden végeselem ponthoz egyetlen kihasználtság (és egy teherkombináció) tartozik. Egyben megegyezik a Globális vizsgálatok fülön megjelenő mértékadó eredmények táblázattal.

Amikor egy szabályt alkalmazunk, a kiválasztott kihasználtsági típushoz tartozó kihasználtságokat összevetjük a megadott korláttal. Azok a teherkombinációk, amelyekből származó eredmények megfelelnek a korlátnak, kiválasztásra kerülnek. A vizsgálat a választott modell részlet minden végeselem pontjában megtörténik.

Korlátok Acél – Mértékadó vizsgálat opció esetén

Nézzünk egy egyszerű síkbeli keretet példaként a jobb érthetőség kedvéért. A jobb oldali gerendát egy részletbe raktuk, amire három kihasználtsági szabályt alkalmaztunk. Öt pontot a bemutatás kedvéért kiválasztottunk, de természetesen a részletmodell minden pontja figyelembe van véve a szűrésnél.

Példa síkbeli keret a kitüntetett végeselem pontokkal
gate

Did you know that you could use Consteel to include in your model a wide range of cold-formed macro sections?

Download the example model and try it!

Download model

If you haven’t tried Consteel yet, request a trial for free!

Try Consteel for free